Az ofszetnyomás napjaink legelterjedtebb nyomdai eljárása. Az ofszetnyomás síknyomtatásnak tekinthető, mert a nyomóforma fotótechnikai eljárással készül, sem kiemelkedés, sem mélyedés nincs annak felületén. Lényege a következő:
- Először a nyomatot fényérzékeny réteggel bevont lemezre viszik rá. Előhívás után a lemez felületén megmaradnak a fényérzékeny réteg áthatolhatatlan részei, amelyeken nem lesz nyomat.
- Az előhívott lemezt vízzel nedvesítik, de a víz csak a nyomat nélküli részein képes megmaradni.
- A lemezt festékkel vonják be, amely csak a nyomat pontjaiban, azaz a vízzel be nem vont felületeken marad meg.
- A nyomat a nyomóformáról rugalmas felület közvetítésével (gumilepedő) kerül a nyomathordozó felületére. Ezzel óvják a nyomólemezt az esetleges sérülésektől és a kopástól. Innen ered az eljárás megnevezése (az angol off-set szó jelentése közvetett).
Az eljárás elsősorban annak köszönheti széleskörű elterjedését, mert mindenféle bonyolult nyomat elkészítésére alkalmas. Szinte valamennyi újság, folyóirat és könyv ezzel az eljárással készül. Nagy példányszám esetén a leggazdaságosabb (minél nagyobb a példányszám, annál kisebb az egy példányszámra vetített költség).
